10:00 órakor Ilko Diószegi Mónika nyitotta meg a rendezvényt köszöntő szavakkal, ezután a Kisgéresi Alapiskola diákjai adtak elő egy betlehemi kis színdarabot. Rögtön ezt követően megkezdődtek a kézműves tevékenységek, ahol több mint húsz gyermek készíthetett karácsonyfa-díszeket Jakab Krisztina és Tóth-Kozma Katalin vezetésével. Végül Ádámosy Gábor és Tóth-Kozma Katalin cserkész gyermekjátékokkal emelték a nap hangulatát. A gyermekfoglalkozások az intézmény karácsonyfájának közös felöltöztetésével zárultak.

Az udvaron zajló vásárban díszek és ékszerek mellett sok házi élelmiszert (sajtot, hústerméket, édességet) és italokat (bort, pálinkát) is lehetett vásárolni, illetve csere-bere börze is volt, ahol többen hoztak otthonról nem használt ruhákat vagy más termékeket, és ezt elcserélhették vagy eladhatták.
A Háztáji Vásárnapot ismét a Nagykapos és Vidéke Társulás szervezte meg utoljára 2018-ban.

A Háztáji Vásárudvart anyaországbeli támogatásnak köszönhetően 2017 októberében adták át azzal a céllal, hogy a helyi és környékbeli kistermelők számára piacteret tudjanak biztosítani.

Az ötletet megvalósítók abban bíznak, hogy a helyi termékek iránti kereslet fellendítésével segítik a szülőföldön való boldogulást az ott élők számára. A helyi gazdaság élénkítése segítheti a fiatalok megmaradását szülőföldjükön. A vásárudvar átadásakor Gabri Rudolf, a nagykaposi Magyar Ház igazgatója úgy nyilatkozott, hogy mindig a helyi igényekre igyekeznek reagálni, és olyan fejlesztéseket kivitelezni, amelyekre valós igény mutatkozik.
Az eltelt egy év és a szombati vásárnap is igazolta szavait, hiszen az azóta megszervezett piacnapok iránt nagy az érdeklődés. Elmondása szerint a piacnap meghirdetését követő pár napban az összes vásárasztalt lefoglalják a helyi és környékbeli termelők. Jelenleg huszonöt vásárasztalt tudnak biztosítani az érdeklődők számára, amelyet térítésmentesen vehetnek igénybe a vásárosok.

Kulturált körülmények között megfelelő felszereltségű piactér biztosítja a kistermelők és a látogatók számára a kellemes időtöltést.

Az idén ez volt a második termelői piacnap, de karácsony előtt még sor kerül egyre. Gabri Rudolf úgy nyilatkozott, a céljuk az, hogy a piacnapok havonta rendszeressé váljanak, így a kereskedők és a vevők számára is előre tervezhető legyen a program.
Az árusok között volt almát, szilvalekvárt, szörpöt, tésztát, mézet, aszalt gyümölcsöt, gyümölcslét, díszes mézeskalácsot, horgolt díszeket, viaszgyertyákat, drótból készült ékszereket, kézműves játékokat, kosarat, sajtot és kürtőskalácsot árusító egyaránt. Jó volt a hangulat, a vásárosok ismerkedtek, beszélgettek, tapasztalatot cseréltek, a vásárlók kóstolgattak és persze vásároltak is. A gyerekek pedig a ház előtti udvaron népi gyermekjátékokkal ismerkedhettek, és a fafaragás mesterségének titkaiba is betekinthettek.

A rendezvények megvalósulását a magyar kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatja.

A nagykaposi Magyar Házban számos sikeres rendezvényt tartottak és tartanak immár 15 éve, amelyek sora a vásárudvar kialakításával tovább bővült. Tevékenységükről bátran állítható, hogy rendezvényeik mindegyike előbbre viszi a helyi és környékbeli magyar közösség ügyét, és maga a Magyar Ház valóban a közösséget szolgálja, ahogyan annak küldetését a kezdetekben megfogalmazták.

Emlékbeszédet Duray Miklós egyetemi tanár, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke mondott. A városi parkban álló mellszobor Rieger Tibor Kossuth-díjas művész alkotása.

A szoboravató ünnepségen Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás, valamint a Herczegh Károly Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszédében úgy fogalmazott, hogy Herczegh Géza életműve mély nyomot hagyott az egyetemes jogtudományban, a szülőföldjén élők számára pedig emberi tulajdonságai által is példaképül szolgál. A szülőföldjén élő közösséget emberi nagysága, tanácsai és támogatása által megerősítette hitükben, és abban, hogy a helyes út választására mindig van lehetőség. Úgy gondolják, hogy a szobor által Herczegh Géza végérvényesen hazatért szülőföldjére, és szellemiségét örökre sugározza az itt élők számára csakúgy, mint a 2013-ban állított emléktábla is. Gabri Rudolf beszédének zárásaként köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a szobor elkészítését és felállítását. Köszönetet mondott többek között dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízottnak, a Rákóczi Szövetségnek, Nagykapos város vezetésének, Rieger Tibor szobrászművésznek.
Duray Miklós beszédében felidézte azt az 50 évvel ezelőtti történetet, amikor a jelenlegi szoboravatás helyszínén először találkozott Herczegh Gézával, aki Nagykaposon született 1928. október 17-én. Azon az 50 évvel ezelőtti találkozón, 1968-ban hittel, buzgalommal, lendülettel telve szobrot avattak Erdélyi Jánosnak Nagykaposon. Meggyőződéssel vallja, hogy ezek az emlékhelyek sokat segíthetnek közösségünk megmaradásában. Beszéde további részében felidézte a jogtudós életútjának fontos állomásait. Elmondta, hogy Herczegh Géza látásmódja kialakulásának meghatározó személyiségei Bibó István és Szegfű Gyula, a második világháború utáni magyar értelmiségi gondolkodás meghatározó személyiségei voltak.
A jogtudós azon ritka szakembernek, egyetemi tanárnak és akadémikusnak számított, akinek nem voltak rögeszméi, melyek gúzsba kötötték volna. Saját véleményt alkotott, és ettől volt hiteles. Utódai a szakmában őt tekintik mértékadónak. Duray Miklós laudációját azzal zárta, hogy a szoboravatás is annak a bizonyítéka, hogy akik elszármaztak, azok visszatérnek, és akik visszatérnek szülőföldjükre, azok szolgálatot teljesítenek, amely szent ügynek számít. Herczegh Géza szintén a nemes szolgálatot választotta feladatul és életcélul: folyamatosan figyelt arra, hogy mi lesz a sorsa nemzetének és szülőföldjének az elszakítottságban. Herczegh Géza éltében lehetőségeihez mérten segítette szülőföldjének közösségét, majd halála óta özvegye dolgozik fáradhatatlanul azon, hogy folytassa a férje által vállalt szent ügyet, a szülőföldjén élők segítését.

A Herczegh család részéről Herczegh Géza fia, Herczegh Károly szólt az egybegyűltekhez, aki megerősítette az elhangzottakat, miszerint édesapja szent ügynek tekintette a szülőföldjén élők segítését, és szülőföldje szeretete áthatotta egész életét. Herczegh Károly elmondta, édesapja azt vallotta, adnia kell annak a közösségnek, ahonnét származik, ahol született. Amikor tehette, ellátogatott szülőföldjére, és a Herczegh Károly Alapítványon keresztül és azon túl is igyekezett segíteni. A család nevében köszönetet mondott a helyi közösségnek azért, hogy szeretettel és nagy tisztelettel ápolják édesapja, a város díszpolgára emlékét.

Az ünnepi beszédeket követően sor került Herczegh Géza mellszobrának leleplezésére. A történelmi egyházak képviselői megáldották a szobrot és a Herczegh család jelenlévő tagjai, valamint a vendégként meghívott közéleti személyiségek, pártok és civil szervezetek képviselői, és magánszemélyek elhelyezték a tisztelet és emlékezés koszorúit a szobor előtt.
A meghitt ünnepség fényét emelte a színvonalas emlékműsor, amelynek keretében Petneházy Attila színművész elszavalta a Szózatot. A Csemadok Erdélyi János Vegyes Kara éneke nyitotta a programot, a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola diákjainak visszaemlékező verses-zenés összeállítása és éneke pedig a rendezvény záróakkordja volt.

Az egyházakkal folytatott egyeztetés alapján az államalapításról és Szent István királyról Nagykaposon a vasárnapi (augusztus 19-i) misén/ istentiszteleten emlékezhetnek majd meg.

Gabri Rudolf elmondta, Nagykaposon idén, a törtenelmi egyházakkal folytatott egyeztetés alapján, az államalapításra és Szent István királyra egy nappal korábban, augusztus 19-én szentmisékkel és istentiszteletekkel emlékeznek.

Gabri Rudolf, a Rákóczi Hálózat elnöke elmondta, a foglalkozások olyan sikeresek voltak, hogy a szervezők úgy határoztak, a Cseperedő program munkatársaival egyeztetve később is tartanak ilyen rendezvényeket. Mivel érdeklődők nemcsak az Ung-vidék településeiről, hanem a Bodrogközből is érkeztek, úgy döntöttek, mindkét régióban, több helyszínen lesznek foglalkozások. Berky Angelika abban is segítséget nyújtott, hogy egy-egy bodrogközi és Ung-vidéki oktató jövő héten Budapesten szakmai továbbképzésen vehessen részt, melynek elvégzése után már ők is tarthatnak Ringató foglalkozást. Gabri Rudolf tájékoztatása szerint néhány héten belül felmérik, pontosan mely helyszíneken és milyen rendszerességgel szervezhetik meg az összejöveteleket. Ha az együttműködés eredményes lesz, a kelet-szlovákiai érdeklődőkhöz eljuttatják a Cseperedő program egyéb programjait is, például a Szülők iskoláját vagy a Csecsemőszínházat. A Rákóczi Hálózat elnöke hangsúlyozta, minden olyan kezdeményezést, mely a magyar közösségek megmaradását és segítését célozza, szakmailag és anyagilag is támogatni tudják.